A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így az első negyedéves lassabb növekedés átmenetinek bizonyult. A növekedés jelentősebben felülmúlja a 2,1 százalékos elemzői konszenzust és némileg meghaladja a Századvég Gazdaságkutató korábbi 2,5 százalékos előrejelzését is.
Bár a KSH az első becslésben még nem publikálja a növekedés összetevőit, valószínűsíthető, hogy a növekedéshez termelési oldalról egyaránt hozzá tudott járulni a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltató szektor, míg fékezte azt az építőipar gyengébb teljesítménye, ami az uniós források átmenetileg lassabb lehívásához köthető.
A Századvég értékelése szerint felhasználási oldalon vélhetően a fogyasztás és a nettó export húzta a GDP-t, míg a beruházások – szintén az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódóan – lassították a növekedést.
A fogyasztás növekedését a kedvező munkaerő-piaci folyamatok (alacsonyabb munkanélküliség, magasabb bérek) magyarázzák, amelyek a személyi jövedelemadó csökkentésével együttesen a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének emelkedéséhez vezettek. Ebből az is következik, hogy a fogyasztás növekedése nem a lakosság eladósodásán keresztül történt. A nettó export valószínű emelkedése az ipar kedvezőbb teljesítményével magyarázható – áll a Századvég elemzésében.
Úgy vélik, bár az év második felében várható folyamatok pontosabb előrejelzéséhez a részletes adatok ismeretére van szükség, a gazdaság növekedési üteme az idei év egészében meghaladhatja a 2 százalékot.
