A Bizottság intézkedéseket javasol az egyenlő és átlátható bérezés biztosítása érdekében

Európa

Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot terjesztett elő a bérek átláthatóságáról annak érdekében, hogy az EU-ban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő bérben részesüljenek. Javaslatában a Bizottság például azt szorgalmazza, hogy az álláskeresők tájékoztatást kapjanak a bérezésről, a munkavállalóknak joguk legyen megismerni az azonos munkát végző dolgozók bérszintjét, a nagyvállalatoknak pedig kötelező legyen adatokat szolgáltatniuk a nemek közötti bérszakadékra vonatkozóan. A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyek segítségével a munkavállalók érvényt szerezhetnek a jogaiknak, köztük az igazságszolgáltatáshoz való joguknak. A munkáltatók a jövőben nem kérhetnek információt a hozzájuk jelentkező álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozóan, és a munkavállalók kérésére anonimizált adatokkal kell szolgálniuk a bérekkel kapcsolatban. A javaslat értelmében a munkavállalók kártérítésre is jogosultak lesznek a bérezés tekintetében elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért. Az új intézkedések figyelembe veszik a Covid19-világjárvány munkáltatókra és munkavállalókra – különösen a női munkavállalókra – gyakorolt hatását, és több eszközt biztosítanak a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkahelyi bérdiszkrimináció kezeléséhez.A jogalkotási javaslat az egyenlő bérezés két alapvető elemére összpontosít: a fizetések átláthatóságának biztosítására, illetve arra, hogy a bérdiszkrimináció áldozatai könnyebben részesülhessenek jogorvoslatban.

A bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedések:

  • A bérek átláthatósága álláskeresők számára – A munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatást kell adniuk a kezdeti bérszintről vagy bérsávról. A munkáltatók nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat.
  • A munkavállalók tájékoztatáshoz való joga – A munkavállalóknak jogukban lesz tájékoztatást kérni munkáltatójuktól az egyéni bérszintjükről és az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók nemenkénti átlagos bérszintjéről.
  • Adatszolgáltatás a nemek közötti bérszakadékról – A legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak közzé kell tenniük a szervezetükben dolgozó nők és férfiak közötti bérszakadékra vonatkozó információkat. A szervezeten belül az azonos vagy azonos értékű munkát végző munkavállalók kategóriái szerinti bontásban is tájékoztatást kell adniuk a női és férfi alkalmazottak közötti bérszakadékról.
  • Közös bérértékelés – Ha a bérekről szolgáltatott adatok legalább 5%-os bérszakadékot mutatnak a nemek között, és a munkáltató ezt nem képes objektív, nemektől független tényezőkkel megindokolni, a munkáltatóknak a munkavállalók képviselőivel együttműködve értékelniük kell a béreket.

A jogorvoslatra vonatkozó intézkedések:

  • Kártérítés a munkavállalók számára – A nemek közötti bérdiszkriminációt elszenvedő munkavállalók kártérítésben részesülhetnek, ideértve a bérek és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni juttatások visszamenőleges teljes kifizetését.
  • A bizonyítási teher a munkáltatóra hárul – Alapesetben a munkáltatónak, és nem a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy a díjazás tekintetében nem állt fenn hátrányos megkülönböztetés.
  • Bírságokat is magukban foglaló szankciók – A tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazásról szóló szabály megsértésének esetére, ideértve a kiszabható bírságok minimális szintjét is.
  • Az egyenlőséggel foglalkozó szervek és a munkavállalók képviselői jogi vagy közigazgatási eljárásokban eljárhatnak a munkavállalók nevében, és vezető szerepet vállalhatnak az egyenlő díjazásra vonatkozó kollektív keresetek esetében

Ha a Bizottság javaslatát jóváhagyja az Európai Parlament és a Tanács, a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre, hogy az elfogadott irányelvet átültessék nemzeti jogukba.

A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük