„Ha valaki megkapja azt a lehetőséget, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, ne panaszkodjon fáradságra, hanem tegye a dolgát” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Széchenyi Díszteremben március 11-én. A tárcavezetőt az NKE Nemzetközi és Európai Szakkollégiuma hívta meg, hogy a magyar külügy 2023-as kihívásairól beszéljen.
Az eseményt Varga Réka az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja nyitotta meg. Köszöntőbeszédében a dékán kiemelte: az egyetemünk célja, hogy a közszolgálat számára képezzenek hallgatókat úgy, hogy az elmélet mellett gyakorlati tudást is kapjanak. Hangsúlyozta, hogy az NKE-n működő szakkollégiumok az elitképzés színhelyei és ennek a munkának az egyik gyümölcse, hogy a mostani eseményt hallgatók kezdeményezték és szervezték meg.
Szijjártó Péter az eseményen úgy fogalmazott: egy külügyminiszter elsődleges feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy az általa képviselt ország biztonságban lehessen. Mint mondta, ennek békeidőben egyszerű megfelelni, de a mostani ukrajnai háború különös kihívások elé állítja Magyarországot. „Fontos, hogy egy olyan lépés vagy nyilatkozat se szülessen meg, ami hazánkat veszélybe sodorná” – hangsúlyozta a tárcavezető. Minden létező követ meg kell mozgatni, hogy ez a háború véget érjen – hívta fel a figyelmet.
A külgazdasági és külügyminiszter részletezte: eddig ki tudtunk maradni a konfliktusból a nemzetközi nyomásgyakorlás dacára, emellett Oroszországgal is fenn tudtuk tartani a kapcsolatot, ami az energiaellátás szempontjából fontos Magyarországnak.
Szerinte jelenleg Európában háborús pszichózis uralkodik és Magyarország, valamint a korábbi szlovák külügyminiszteren kívül senki sem hangsúlyozza a béke fontosságát a kontinens országai közül. Úgy látja, hogy Európa egyfajta kommunikációs buborékban él, amit a liberális mainstream és annak médiája ural. A tárcavezető szerint Európában ha valaki a béke hangján szól, négyfajta megbélyegzés éri: egyebek mellett Donald Trump vagy Vlagyimir Putyin barátja, az oroszok kémje vagy a Kreml propagandistája. „Amit mi tenni tudunk, az az, hogy ragaszkodunk a békéhez” – fogalmazott Szijjártó Péter. Kiemelte ugyanakkor, hogy Donald Trump esetleges győzelmével a világ szuperhatalma is a béke nyelvén fog beszélni.
A bővítéspolitikáról és a Balkánról szólva Szijjártó Péter úgy fogalmazott: érdemes leszámolni mára azzal az illúzióval, hogy az EU bővítéspárti, mivel a tagállamok többsége nem ezt az utat követi. Szerinte egyfajta bővítési apátia uralkodik az Unióban, ami azért nem jó hozzáállás, mert az európai versenyképesség nagyon rosszul áll, aminek javításán a Nyugat-Balkán országai sokat segíthetnének.
A magyar gazdaság céljaira rátérve a tárcavezető emlékeztetett: néhány éve felgyorsult a külpolitika az egész világon, ezért 2014-ben hazánk is úgy döntött, változtatás kell ezen a területen, ezért integrálták a külgazdaságot és a külpolitikát, ami nagy sikereket eredményezett. „Minden évben többet exportáltunk, mint az előző évben, minden évben megdőlt a beruházási rekord is” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki kiemelte: Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja legyen.
A külgazdasági és külügyminiszter úgy látja, jelenleg Európa három kihívással küzd: ilyen a fizikai biztonság, a gazdasági biztonság és az identitás-válság. Felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztény értékekhez való ragaszkodásban nekünk különleges felelősségünk van, ezért a magyar érdekeket előtérbe helyező, nemzeti és keresztény a külpolitikánk”. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy speciális felelősséggel kell viseltetnünk a határon túli magyar közösségek iránt és ehhez hozzátartozik, hogy a lehető legjobb együttműködésre kell törekedni a szomszédos országokkal.
„Ha valaki megkapja azt a lehetőséget, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, ne panaszkodjon fáradságra, hanem tegye dolgát” – fogalmazott hozzáállásáról Szijjártó Péter.
Fotó: NKE Facebook oldal
