Május 22-én írták az általános iskolák 6. és 8. osztályai a nyelvi
kompetenciamérés feladatait. Évek óta látható tendencia, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el
a budapesti iskolások, mint a községi iskolákban tanulók. A hatodikosoknak A1-es, a
nyolcadikosoknak A2-es szinten kell tudniuk az idegen nyelven – Funside School nyelviskola angol
vezető tanárai úgy látják, hogy a fő probléma az, hogy a gyerekek tudása nem áll biztos alapokon,
az idegen nyelvet egyszerű bemagolandó tantárgynak tartják, ahelyett hogy eszköznek tekintenék
a világ megismeréséhez. Ez a szemléletváltás nagyot javítana az eredményeken.
Magyarországon 2015 óta mérik az általános iskolások nyelvi felkészültségét angol, illetve német
nyelvből: a felmérés az olvasott és a hallott szöveg értését méri, azok a diákok kapnak „megfelelt”
minősítést, akik legalább 60 százalékosra írják meg.
A Funside School szakmai vezetője szerint a receptív készségek (hallott szöveg értése és olvasott
szöveg értése) terén erősebbek a hozzájuk kerülő diákok, mint a produktív készségek (beszédkészség
és íráskészség) terén. „A nyelv az itthoni diákoknak távoli, hiszen steril környezetben, tankönyvből,
tantárgy és tananyag jellegűen ismerkednek vele. A legtöbbjük számára teljesen idegen az
idegennyelvi kommunikáció” – mondja Rozsos Réka, a Funside School egyik szakmai vezetője. Közben
persze egyre közelebb kerül hozzájuk a nyelv, mert a YouTube-csatornák, az appok, a videójátékok
nyelve angol, így észre sem veszik, hogy milyen széles szókincset szednek magukra játék vagy
filmnézés közben.
A hatodikosok egy A1-es szintű feladatsort kaptak – aki ilyen szinten beszél angolul, az képes
bemutatkozni, meg tud válaszolni és fel tud tenni egészen egyszerű kérdéseket. A nyolcadikosok
ennél valamivel nehezebb, A2-es tesztet kaptak. Aki ezen a szinten áll, képes megérteni és használni
olyan mondatokat, amelyek alap beszélgetési témákhoz kapcsolódnak, például a családhoz,
vásárláshoz, munkához.
Az Oktatási Hivatal által most közölt eredmények szerint 2018‐ban a 6. évfolyamos angol nyelvi
mérésen a részt vevő tanulók kétharmada (65 százaléka), míg a 8. évfolyamos méréseken a részt
vevő tanulók 60 százaléka szerzett megfelelt minősítést. A vélhetően nehezebb feladatsornak
köszönhető alacsonyabb átlagpontszám miatt a 2018‐as angol nyelvi mérésen a korábbi aránynál
jóval kevesebb tanuló teljesítette az elvárt szintet. A nyelvi mérés készítői szerint az okok feltehetőleg
nem a tanulók teljesítményének változásában keresendők.
A mérésben érintett iskolák 24 százaléka kiemelkedően jó eredményt, 14 százaléka gyenge
eredményt ért el a mérésen. A jó eredményt elérő iskolák aránya Budapesten és a
nyugat‐dunántúli régióban, a gyenge eredményt elérő iskolák aránya pedig a dél‐dunántúli, az
észak‐alföldi és az észak‐magyarországi régióban volt magasabb az átlagosnál.
„Nagyon sok összetevője van annak, hogy milyen tudással érkeznek hozzánk a gyerekek – az életkor,
az a nyelvoktatás eredményessége az adott iskolában, a tanárcserék száma, az, hogy járt-e már
magánórákra. Összességében elmondható azonban, hogy bizonyos tudással, minimális szókinccsel
szinte minden hozzánk kerülő gyerek rendelkezik. A probléma ott van, hogy ez a tudás nincs
rendszerezve a fejükben, illetve, hogy a gyakori tanárcserék miatt tulajdonképpen ugyanaz az
tudásanyag kerül elő újra és újra az iskolában, így hátráltatva a szintbeli előrelépést” – mondja az
iskola másik szakmai vezetője, Fancsali Kató.
A Funside School szakmai vezetői egyetértenek abban, hogy teljesen mindegy mennyi fordító
applikációt és nyelvfelismerő programot fejlesztenek, a nyelvtudására szükség van és lesz – hogy
milyen fajta tudásra az más kérdés. „Az óráimon a gyerekek magabiztosságot és rutint szereznek, ami
a tanulási folyamat része, ugyanis nem elég, ha csak szavakat és nyelvtant zúdítunk rájuk. Szerintem
az ilyen, magabiztos és bátor nyelvtudás az, ami a mai világban szükséges, nem a kimaxolt szókincs
és a tökéletes nyelvtan, ezért inkább erre kell koncentrálni” – mondja Rozsos Réka. A Funside School
célja éppen ez: olyan nyelvi készségeket fejlesztenek, melyek révén a gyerekek nem csak az
anyanyelvükön lesznek képesek helyesen és magabiztosan kommunikálni, gondolkozni, gondolatokat
kifejezni. Ahogy látják, erre a gyerekek is nyitottak – felismerték, hogy játékokból, videókból sokat
lehet tanulni és ha a tanár ezt nem kicsinyli le, akkor érdekes és jó közös munkát tudnak végezni a
diákokkal.
