bartha elek

Magyar-belga kamarai együttműködés Debrecenben

Gazdaság

Hajdú-Bihar és a belgiumi Brabant Wallon régió közötti gazdasági, üzleti, tudományos és turisztikai együttműködés ösztönzésére együttműködési megállapodást írtak alá pénteken Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Brabant Wallon Régió Kereskedelmi és Iparkamara vezetői.

A két régió együttműködését személyes részvételével támogatta a két ország nagykövete: Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete a belga kamarai delegációval együtt érkezett Debrecenbe a cívisváros és Brüsszel közötti első közvetlen repülőjárattal. Az érkezőket a helyi vezetők mellett Marie-France Andre, Belgium budapesti nagykövete fogadta a debreceni repülőtéren.

A Debrecen-Brüsszel menetrend szerinti repülőjárat beindítása alkalmából az iparkamara székházában magyar-belga üzleti találkozón tekintették át, hogy a közvetlen légi összeköttetés milyen formában járulhat hozzá a két térség fejlődéséhez.

Belgium budapesti nagykövete kiemelte: a 2008-as válság után jelentős növekedésnek indult a két ország gazdasági kapcsolata, a kétoldalú kereskedelem 10 százalékkal bővült.

Belgium a tizedik legfontosabb külföldi partnere Magyarországnak, ahol mintegy 300 belga tulajdonú vállalkozás működik – tette hozzá Marie-France Andre, reményét fejezve ki, hogy a Brüsszel-Debrecen repülőjárat beindítása jelentősen hozzájárul a kapcsolatok bővítéséhez.

Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet szerint a Magyarország és Belgium közötti export-import egyensúlyban van, de ez nem mondható el a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) jelenlétéről.

A belga kkv-k óriási többségben vannak Magyarországon, míg Belgiumban szinte nincs magyar vállalkozás – mutatott rá a diplomata, és jelezte: a nagykövetség igyekszik a belgiumi vállalkozási lehetőségekkel megismertetni a magyar üzletembereket.

Előbb biotechnológiai cégeknek, majd élelmiszer-termelőknek szerveztek fórumot Brüsszelben, most logisztikai vállalkozások tanulmányútját készítik elő. Jövőre a zöldtechnológia, a hulladékgazdálkodás, a megújuló energia területén működő vállalkozásoknak szerveznek találkozót – sorolta Nagy Zoltán.

Belgium vonzó, de nem könnyű, rendkívül igényes piac, Magyarország pedig tökéletes desztináció a belga turisták számára – tette hozzá a nagykövet.

Papp László, Debrecen polgármestere a helyi repülőtér gazdaságszervező erejét emelte ki, amelynek első eredménye az első közvetlen repülőjárathoz kapcsolódó magyar-belga üzleti találkozó.

Debrecenben erős a szakképzési rendszer, van elegendő munkaerő, és a következő öt évben 220 milliárd forintot költenek közlekedésfejlesztésre – sorolta a város előnyeit a polgármester. Megemlítette, hogy a közgyűlés egy nappal korábbi döntése értelmében jövő évtől akár 70 százalék helyi adókedvezményt kapnak a kutatás-fejlesztéssel is foglalkozó cégek.

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari kamara elnöke kiemelte: az idén 10 hónap alatt 146 ezer külföldi turista érkezett az észak-alföldi régióba, de köztük gyakorlatilag nem voltak Belgiumból érkező turisták.

A politikus reményét fejezte ki, hogy a Debrecen-Brüsszel repülőjárat beindítása változtat ezen a helyzeten, egyre több belga turista keresi majd fel a természeti értékkel, köztük 200 termálfürdővel rendelkező térséget.

Bartha Elek (a képen), a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese elmondta: egyetemükön 99 országból több mint 4500 külföldi diák tanul, de közülük csak öten vannak Belgiumból. Az új repülőjárattal ez a szám növekedhet – tette hozzá.

René Branders, a Brabant Wallon Régió Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két régió közötti kapcsolatok fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a Brüsszel-Debrecen repülőjárat beindítását.

Kiemelte a turisztikai kapcsolatok bővítésének lehetőségét, elmondása szerint ugyanis a belgák nagyon szeretnek utazni, új helyekre eljutni.

Ezen túlmenően a magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozások közötti kapcsolatokban látja a kamara ösztönző szerepét.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamra elnöke szerint a két kamara megállapodása értelmében támogatják a szakembercseréket, és közös uniós pályázatok készítésére is nyílik lehetőség.

Vitányi István országgyűlési képviselő, az IPU magyar-belga baráti tagozatának elnöke a belga vállalkozókat az elmaradott bihari térség fejlesztésében való részvételre buzdította, ahol 70 százalékos is lehet a támogatási intenzitás.

A magyar-belga üzleti fórum résztvevőit Csukás Endre, a debreceni repülőteret működtető Xanga cégcsoport igazgatója tájékoztatta a légikikötő további fejlesztési terveiről.