Kornai János: Zuckerberget ne hasonlítsuk egy jól helyezkedő politikushoz

Egyetem Gazdaság

A kapitalizmus és a társadalmi egyenlőtlenségek hatásai volt a fő témaköre a világhírű közgazdásszal és a Debreceni Egyetem dísztoktorával, Kornai Jánossal készített HVG-interjúnak.

Kornai Thomas Piketty “A tőke a 21. században” című nagy hatású művét veszi alapul a jelenkori társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésére, és számos kritikát is megfogalmaz a könyvvel kapcsolatban.

“Az a fő kifogásom, hogy Piketty, miközben mélyrehatóan foglalkozik az egyenlőtlenséggel, nem helyezi tágabb összefüggésbe. Azért ad torzképet a kapitalizmusról, mert nem mutatja be tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan az erényeit és a vétkeit, jó és rossz hajlamait.”

Mélyebben kellene vizsgálni a vagyonok eredetét

Kornai mércéje szerint nem esik azonos megítélés alá Bill Gates, Steve Jobs, Mark Zuckerberg, akik a technikai fejlődés úttörő vállalkozóiként kerültek a világ leggazdagabb emberei közé, és az, aki minisztereket korrumpált, korábban állami tulajdonban volt vagyont nyúlt le, politikai kapcsolatai révén zsíros állami megrendeléseket kap.

“Az előbbieket tisztelem, az utóbbiakkal szemben haragot érzek, és ha lenne rá kellő bizonyíték, szívesen látnám őket a börtönrács mögött. – fogalmazott a professzor.

Az állam nem atyáskodhat felettünk

Kornai szerinte a kapitalizmus “elszabadulása” valós veszélyt jelenthet: “Sok közgazdász valamiféle bölcsességet, higgadtságot, pártatlanságot, igazságosságot vár az államtól, azt is beleértve, hogy ha piaci zavarokat lát, küszöbölje ki őket. Csakhogy az állam nem a pártatlan és önzetlen bölcsek testülete. Politikusok irányítják, bürokraták mozgatják, ők pedig hús-vér emberek, akiknek saját érdekeik, saját értékrendjük és előítéleteik vannak. Sokféle állam létezik, és biztos, hogy a svéd, a dán, a norvég állam közelebb áll az ideálhoz, mint Oroszország vagy számos latin-amerikai, ázsiai vagy afrikai állam.”

A teljes interjú itt olvasható

Kornai János életrajza

Kornai János a Harvard Egyetemen a közgazdaságtan Allie S. Freed emeritusz professzora, és a Budapesti Corvinus Egyetem tiszteletbeli emeritusz professzora.

Rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, az Academia Europeae-nek, valamint külföldi tagja az Amerikai, a Brit, a Bolgár, a Finn, az Orosz és a Svéd Királyi Akadémiának. A Nemzetközi Ökonometriai Társaság, az Európai Közgazdasági Társaság és a Nemzetközi Közgazdasági Társaság elnöki tisztét is betöltötte. A legmagasabb magyar tudományos díjak (Akadémiai Díj, Magyar Állami Díj, Deák Ferenc-díj, Széchenyi-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Prima Primissima-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje), a Seidman-díj (USA), a Humboldt-díj (Németország), az Erasmus Érem (Academia Europeae), a Leontief Medal (Oroszország) és a Hazám-díj kitüntetettje, valamint a Francia Becsületrend Tisztje. Tizenöt egyetem díszdoktora.

Kornai János a szocialista rendszer és a posztszocialista átalakulás kritikai elemzésével foglalkozik. A kelet-európai szocializmus összeomlása után figyelme részben a gazdaságpolitika, azon belül a makroökonomiai problémák és a jóléti állam reformja felé fordult. Legismertebb művei: A gazdasági vezetés túlzott központosítása (1957), Anti-Equilibrium (1971), A hiány (1980), Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében (1989), A szocialista rendszer (1993), Útkeresés(1993), Vergődés és remény (1996), Egyéni választás és szolidaritás (társszerző: Karen Eggleston, 2004), A gondolat erejével (2005), Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás (2007), Gondolatok a kapitalizmusról (2011). Művei több, mint húsz nyelven jelentek meg.

A Kalligram Kiadó tíz kötetben publikálja Kornai Válogatott műveit; eddig négy kötet jelent meg a sorozatból.

További információk a világhírű magyar közgazdászról: www.kornai-janos.hu

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.