Örömmel tájékoztatjuk, hogy megjelent „A határellenőrzést támogató uniós információs rendszerek: hatékony eszköz, de nagyobb figyelmet kell fordítani az időszerű és hiánytalan adatokra” című, 20/2019. sz. számvevőszéki különjelentés, amelynek elkészítését Bettina Jakobsen számvevőszéki tag irányította.
A tagállami határőrizeti hatóságoknak nagyobb figyelmet kellene fordítania arra, hogy a schengeni térség külső határainak őrizetét támogató uniós információs rendszerekbe a lehető leghamarabb hiánytalan adatok kerüljenek be. A schengeni információs rendszerek hatékony eszközök, és a határőrök egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a határforgalom-ellenőrzések lefolytatásakor. Bizonyos adatokat azonban a rendszerek jelenleg nem tartalmaznak, más adatok pedig vagy hiányosak, vagy nem kerülnek időben a rendszerekbe. Ez bizonyos esetekben csökkenti a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságát.
A schengeni térség létrehozásával megszűntek a résztvevő országok (22 uniós tagállam és négy egyéb európai ország) közötti határellenőrzések. A belső határok eltörlésével ugyanakkor megnőtt annak fontossága, hogy a bűnözés és a terrorizmus megelőzése, illetve a migráció ellenőrzése érdekében eredményes legyen a térség külső határainak ellenőrzése és őrizete. Becslések szerint az uniós költségvetés több mint 600 millió eurót bocsátott rendelkezésre a határőrök munkáját segítő információs rendszerek létrehozásához.
Megvizsgáltuk, hogy a fő információs rendszerek révén a határőrök mennyire hatékonyan tudják ellenőrizni a schengeni térségbe az engedélyezett határátkelőhelyeken – a szárazföldi határátkelőhelyeken, a tengeri kikötőkben és a repülőtereken – belépő személyeket. Ezek az információs rendszerek a személyek és tárgyak ellenőrzését, a vízum- és menekültügyeket, az ujjnyomatok összehasonlítását és az utas-nyilvántartásokat érintették. Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban és Lengyelországban végeztünk helyszíni ellenőrzéseket.
„A határőrök az információs rendszerekben tárolt adatok alapján döntik el, hogy egy adott személyt átengednek-e a határon, néha azonban ehhez a döntéshez nem áll rendelkezésükre megfelelő információ a rendszerben – nyilatkozta Bettina Jakobsen, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Ellenőrzésünk révén olyan szempontokat igyekeztünk feltárni e rendszerek kialakítását és használatát illetően, amelyek révén hatékonyabbá tehető a határőrök munkája.”
A rendszereket általánosságban megfelelően alakították ki ahhoz, hogy megkönnyítsék a határforgalom-ellenőrzéseket, és a felkeresett tagállamok általában véve megfeleltek a jogi előírásoknak. Egyes országok azonban a többiekéhez képest hatékonyabb határforgalom-ellenőrzést tesznek lehetővé, és a tagállamok használhatnák szisztematikusabban az információs rendszereket.
A felmérésünkben részt vevő határőrök több mint felével megesett már, hogy a rendszereket figyelmen kívül hagyva engedett át embereket a határon. Főként azt állapítottuk meg, hogy eltérés van a kibocsátott és az ellenőrzött vízumok száma között, ami arra enged következtetni, hogy a vízumokat nem ellenőrzik szisztematikusan valamennyi határátkelőhelyen.
A határőrök a rendszerekből nem mindig kapnak időszerű és hiánytalan adatokat. Egy név ellenőrzésekor akár több száz eredményt is kaphatnak – többnyire téves találatokat, amelyeket manuálisan kell ellenőrizniük. Ez nemcsak a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságát csökkenti, hanem a valódi találatok figyelmen kívül hagyásának kockázatát is növeli.
A határőrizeti és utas-nyilvántartási informatikai megoldások késedelmes gyakorlati bevezetése miatt a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok fontos információkat nem osztottak meg. A késedelmek a határokon kialakult helyzetre vonatkozó információk, illetve az ujjnyomatadatok cseréjét is érintették. Arra figyelmeztetünk: az ujjnyomatadatok késedelmes továbbítása miatt előfordulhat, hogy nem a megfelelő országot jelölik ki a menedékjog iránti kérelem elbírálására. További gondot jelent, hogy – az általunk egyébként „mélyrehatónak és módszeresnek” ítélt – rendszerértékelések során feltárt hiányosságokat a tagállamok csak sokára tudják orvosolni.
A következő ajánlásokat fogalmaztuk meg az Európai Bizottság számára: ösztönözze az információs rendszerekkel kapcsolatos további képzéseket, fejlessze tovább az adatok minőségét érintő eljárásokat, elemezze a vízumellenőrzésekkel kapcsolatos eltéréseket, valamint csökkentse az adatok bevitelével kapcsolatos késedelmeket és a feltárt hiányosságok korrigálásához szükséges időt.
Weboldalunkon 23 uniós nyelven megtalálható a különjelentés és a sajtóközlemény.
Ha a Számvevőszék munkájáról további információkra lenne szüksége, szívesen állunk rendelkezésére, illetve javasoljuk, hogy látogasson el honlapunkra (eca.europa.eu).
