Ha megadjuk magunkat a blokkosodási szándéknak, akkor megfosztjuk Magyarországot a gazdasági szintlépéstől – emelte ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Huszárvágás – a konnektivitás magyar stratégiája című, új könyvének telt házas bemutatóján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében február 14-én.
A mű alapállítása szerint a XXI. század során új világrend jön létre. 1990 után, a hidegháborút követően az akkor nagyhatalmi státuszba került Amerikai Egyesült Államok egyeduralma meginogni látszik, riválisai ugyanakkor megerősödnek, a geopolitika eddig ismert viszonyai megváltoznak. A kérdés az, hogy a világrend átalakulásába a magyar nézőpont hogyan tud érvényesülni.
A neoliberalizmus, amely a hidegháborút követően nyert teret, a Nyugaton kívüli világ nyugatosítását jelentette – fejtette ki Orbán Balázs előadásában. Ettől a fajta gazdasági összekapcsolódástól a vezetők azt várták el, hogy a kölcsönös függések révén fejlődés, békés időszak következik. Ugyanakkor a helyzet másként alakult: nem tartották be, főleg a nem nyugati hatalmak azokat a szabályokat, amelyeket a hidegháború után felállítottak, a keleti országokban a gazdasági liberalizáció elmaradt.
A Nyugat a blokkosodás stratégiájával válaszolt erre a változásra, amely szerint a korábbi szövetségi rendszert le kell választani a többi szereplőktől, és a blokkon belül pedig függési viszony kialakulására törekedtek – hangsúlyozta Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója előadásában úgy fogalmazott: a blokkosodás politikája nem szolgálja a nyugati érdekeket. Szerinte a nyugati világ elvesztette előnyeit a gazdaság területén, demográfia és nyersanyag tekintetében is alul marad a világ nem nyugati részével szemben. A politikus hangsúlyozta, egyedül katonai téren nő az előnye, köszönhető az USA-nak. Ugyanakkor a fegyveres konfliktus senkinek sem érdeke.
Orbán Balázs előadásában emlékeztetett, hogy Magyarország nagyon nehéz helyzetben csatlakozott a nyugati világhoz és folyamatosan lemaradt a fejlett országokhoz képest. De 33 év alatt sikerült alapvetően innovatív gazdaságot kiépítenie hazánknak.
Kiemelte, ha megadjuk magunkat a blokkosodási szándéknak, akkor megfosztjuk hazánkat a gazdasági szintlépéstől. Hangsúlyozta: Magyarország célja az új piacok keresése, tehát hazánknak a konnektivitás példáját kell követnie. Hozzátette: ez jó kitörési pont Magyarország számára, egyfajta „Keystone state” szerepet vehet fel, vagyis kulcsállammá válhat az új világrendben.
Az előadás utáni kerekasztal-beszélgetés következett – amelyen Orbán Balázs mellett Mártonffy Balázs, a John Lukacs Intézet kutatási igazgatója, Tárnok Balázs, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője és Eszterhai Viktor, a John Lukacs Intézet tudományos munkatársa vettek részt. Mártonffy Balázs a kompromisszumkészség és a megalkuvás között húzódó határokról azt emelte ki, hogy jelenleg az Egyesült Államok nem érti, hogy Magyarország miért nem kockázatminimalizáló, hanem haszonmaximalizáló politikát folytat a világban. Ugyanakkor komoly hozadéka lehet annak, ha Magyarország a rizikó felvállalásával nagyot tud nyerni.
Eszterhai Viktor szerint alapvetően az Egyesült Államok a nagyhatalmi versenyt helyezi előtérbe, de a konnektivitást is mellé helyezi, mivel bizonyos területeken működik a kooperáció Kínával.
Tárnok Balázs úgy látja, hogy Európa is keresi a helyét ebben az új világrendben. Sokak szerint az EU veszít a versenyképességéből a globális versenytársaival szemben, ami különösen felértékeli az összekapcsolásra vonatkozó magyar stratégiai javaslatokat. Szerinte nem állítható patikamérlegre a keleti-nyugati hovatartozásunk, hazánk minden kétséget kizáróan a nyugati világ szerves része. Magyarországnak a könyvben ismertetett lehetséges kulcsállami pozíciójával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a bizalomépítés és e stratégia saját szövetségi rendszeren belül történő elismertetése, különösen egy olyan átalakuló világrendben, amelyet egyre inkább a hidegháborús logika határoz meg. Hozzátette, az Európai Unión belüli bizalom erősítése szempontjából nagy szerepe és komoly jelentősége lesz a júliusban kezdődő magyar EU-elnökségnek.
Orbán Balázs kiemelte: a középkori Magyar Királyság óta nem volt ilyen külpolitikailag kiterjedt rendszere hazánknak, mint most. Ebből adódóan nem klasszikus kisállami testtartást kell felvenni: ennek a „Keystone state” szerep homlokegyenest az ellentéte, ami arról szól, hogy minket igenis vegyenek észre. Ezt nem lehet csöndben csinálni, ugyanakkor a könyvben felvázolt stratégiának zászlajára kell tűzni a nemzeti érdeket – tette hozzá Orbán Balázs.
(Szöveg: Harangozó Éva)
(Fotó: NKE Facebook oldal)
