Felavatták Szabó Magda szobrát Debrecenben

Felavatták Szabó Magda szobrát Debrecenben

Helyi hírek

Szoboravatással és színházi díszelőadással emlékeztek meg a száz éve született Szabó Magdáról csütörtökön szülővárosában, Debrecenben. A Református Nagytemplom előtt felavatták az író egész alakos bronzszobrát, E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását, a Csokonai Színházban pedig bemutatták a Régimódi történet című színművét.

“Itt lesz velünk a főtéren, nézheti a számára oly kedves Nagytemplomot, mi pedig nézhetjük őt”

– mondta a szoboravatón Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, volt debreceni polgármester.

Szabó Magdával való személyes találkozásait felidézve azt mondta, “nála nagyobb mesélővel ritkán találkozik az ember”. Kósa Lajos utalt arra, hogy Szabó Magda az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író, művei ma is nagyon népszerűek Európában, és kultusza ma is jelentős például Olaszországban, Franciaországban és Németországban.

szh
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Papp László, a város polgármestere, aki köszönetet mondott Katona Gyula debreceni polgárnak a szobor adományozásáért, reményét fejezte ki, hogy Szabó Magda szobra sokak találkozási pontja lesz, és arra ösztökél, hogy “innen hazatérve újra elővegyük egy-egy könyvét, hogy Szabó Magdával együtt nézzünk a Kossuth térre, a Nagytemplom felé, és megérezzük, hogy Debrecen nemcsak a hagyományt és a hűséget, hanem a szeretet és az összefogás erejét is képes megtestesíteni.

“A város legújabb köztéri szobra lehet az az emlékhely tehát, ahol naponta találkozhatunk Szabó Magdával, aki tulajdonképpen soha nem hagyta el Debrecent, a ‘holtig hazát’, ahogy maga fogalmazott”

– mondta.

Papp László hozzátette: “Szabó Magda szobra most éppen rálát a Nagytemplom két tornyára, és ha mellé állunk, a mi szemünk és lelkünk előtt is megelevenedik nemcsak az író családi legendáriuma a szülőkkel és a református felmenőkkel, hanem Debrecen és a reformáció közeli és távoli múltja is”.

A szobor leleplezése után a polgármester bemutatta, hogy Szabó Magda szobra “beszélni is tud”. A talapzatán elhelyezett QR-kóddal, okostelefonját kihangosítva szólaltatta meg Papp László az írót, akinek a hangja betöltötte a teret. Ezután Ráckevei Anna, Majzik Edit és Rózsa László, a Csokonai Színház művészei idézték meg művei egy-egy részletével az emlékét.

Este a Csokonai Színházban díszelőadáson mutatták be Szabó Magda Régimódi történet című színművét. A darabot Szabó Magda legkedvesebb debreceni színész-rendezője, Csikos Sándor állította színpadra, a főbb szerepeket Kubik Anna, Sárközi-Nagy Ilona és Garay Nagy Tamás alakították.

Az előadást megelőzően Papp László és Fekete Károly tiszántúli református püspök emlékezett meg Szabó Magda és Debrecen, illetve Szabó Magda és a református egyház kapcsolatáról.